Utazom a volán kék-sárga vonalán,

És tűnődöm:

Vajon a föld hogyan képes viselni ezernyi sebből vérző testét,

S a gépek vágta-járta hegeket miért tűri oly régóta meg.?!

Az ember céltalanul utat épít: itt is, ott is,

Céltalan életének csúf emlékeket állít, és

Rombolva pusztít völgyet-hegyet.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.